Igaz, a forint árfolyama számottevő csökkenésen ment keresztül, ami sok befektetőt sarkallhat a külföldi devizákba történő megtakarításra. Ez a tünet azonban ugyanakkor kártékony hatásokkal is rendelkezhet, mivel a magyar lakosság jövedelme és kiadásai mind forint alapúak, így a megtakarítások más devizanembe történő konvertálása további gondokat okozhat a gyengülő hazai valutának.
A válság kapcsán a bankok meglehetősen alacsony kamatokkal kecsegtetik csupán betéteseiket, a válság előtt látott banki hozamokat napjainkban csak hosszútávú befektetések felvállalásával lehet elérni. Bár sokan viszolyognak pénzük 3-5évre való tudatos lekötésétől, ez a megtakarítási forma több szempontból is előnyös lehet: A piaci elemzők szerint a forint nem gyengül tovább a második félévben sem, az itthoni befektetési papírok hozama pedig magasabb a külföldön elérhetőknél.
A hazai befektetők jelenleg az alacsonyabb kockázatú lehetőségeket keresik, és megtakarítási portfólióik kisebb hányadát fektetik csupán kockázatosabb részvényalapokba, a nagyobb haszon reményében.
Az álami segítség a hosszabb távú, kockázatosabb befektetési formákhoz a 2010 óta a lakosság számára is elérhető tartós befektetési számla, mellyel akár 0%-os árfolyamnyereség-adó mellett invesztálhatnak az azt igénybe vevők.
A forintkamatok az eljövő időszakban tovább eshetnek, majd meglehetősen alacsony szinten stabilizálódhatnak. A világgazdaság szépen lassan kifelé halad a válságból, a kilábalást követően normalizálódhat a piac. A fejlett országok körében is folytatódhat a fellendülés, de a felhalmozódott adósság kezelése közép- és hosszabb távon fékezheti a gazdasági növekedést. A fejlődő országok továbbra is kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkeznek, a befektetők szemében a jellemzően alacsonyabb szintű eladósodottságuk további vonzerőt jelenthet.
